Segítségre volna szükséged ...


megírásához? Írj egy levelet!



Néhány jótanács dolgozatokhoz

Számos kérdés szokott felmerülni a szakdolgozatokkal kapcsolatosan, és a konzulensnek gyakran nincs ideje válaszolni. Amit itt leírok, már többször mondtam el telefonban és írtam le e-mailben. Igyekszem itt röviden összefoglalni pár dolgot, ami talán hasznos lehet annak, akinek humán szakdolgozatot kell írnia.
A szakdolgozat eredetileg a tudományos pályára felkészítő egyetemi oktatás intézménye volt. Általa adott számot a leendő tudós, hogy képes önálló kutatás végzésére. Épp ezért a szakdolgozat megkoronázása volt az egyetemi tanulmányoknak és egyben kezdete az önálló kutatói pályának.
Mára a helyzet megváltozott. A felsőfokú iskolát elvégzők túlnyomó része nem akar tudományos pályára lépni. Ugyanakkor a szakdolgozathoz kapcsolódó tartalmi és formai elvárások a mai napig az eredeti, "tudományos" szakdolgozattal szemben megfogalmazott elvárásokkal egyeznek meg. A szakdolgozat ugyanis eredendően egy új, érdekes és releváns tudományos probléma megoldása, tudományos eszközökkel. Akkor is ezt várják Tőled, ha nem mondják és akkor is, ha a tudományosság csak látszatként van jelen a szakdolgozatok többségében.
Ha szakdolgozat írsz, jellemzően választasz vagy kapsz egy témakört. Úgy tűnhet, hogy ezzel meg is van, miről fog szólni a dolgozat - de ez általában nem igaz. Mindenek előtt, szükség van egy a témakörön belül, kérdés formájában megfogalmazott problémára. (Túl azon, hogy határidőre le kell adni egy szakdolgozatot…) Amíg ez nincs meg, nincsen szakdolgozat sem. A probléma tehát egy nem magától értetődő, a tudományterület (azaz a tanszék, ahová a dolgozatot le fogod adni) szempontjából releváns, lehetőség szerint érdekes, újszerű és valamilyen módszertannal eldönthető kérdés; az adott, az iskola által meghirdetett és általad kiválasztott témakörön belül.
Azonban nem csak a kérdést tesszük fel - választ is adunk rá. Ez a hipotézis. Azt várjuk el tőle, amit egy értelmes kérdésnél a választól el szokás várni. Válaszolja meg a kérdést, adjon lényeges és új információt és ellenőrizhető legyen. Nem baj, ha a végén az jön ki, hogy a hipotézis téves, ez épp olyan jó eredmény, mint ha beigazolódik.
A szakdolgozat terjedelmileg nagyobb része másról sem szól, mint a hipotézis ellenőrzéséről. Mindenek előtt, össze kell szedni, amit a kérdésről mások írtak. Érdemes olyan problémát és hipotézist választani, amiről már szólnak kutatások, de még nem csépelték el. Ezek után következik a konzulensek másik vesszőparipája (az első a hipotézis megléte), az önálló kutatás. Az önálló kutatás kérdőív, interjú, bármilyen más mérés alkalmazása, ami a szakdolgozatban új eredményeket tud produkálni. Az önálló kutatás után pedig nincsen más hátra, mint a saját eredmények és az elmélet összevetésével eldönteni a hipotézist.
Ez a szakdolgozat. Probléma - hipotézis - elméleti alapok - saját eredmények - következtetések, a hipotézis eldöntése. Természetesen van tartalomjegyzék is, meg irodalomjegyzék, meg lábjegyzet, de a lényeg ez az ív, amire a szakdolgozat anyaga ráfeszül. Ha jó a probléma, könnyű hozzá hipotézist alkotni, elméletet és anyagot gyűjteni, ráadásul még a konzulens sem alszik el a dolgozat olvasása során, ami előny. Ha nincs probléma, nincs hipotézis sem, a dolgozat pedig egy helyben topog, tiszta ollózás, írni kínszenvedés, olvasni ugyanúgy.
A konzulensek kapcsán meg kell jegyezni, hogy néha nem állnak a helyzet magaslatán. Némelyik túlvállalja magát, nem ér rá, nem figyel oda, nem olvassa el, amit az ember küld neki. A jó konzulens segít, de nem csak a saját elképzeléseit akarja viszontlátni, válaszol a kérdésekre, levelekre, felveszi a telefont, határozott véleménye van és azt meg is mondja, de Téged is meghallgat, ért a dolgozat témájához (sajnos, nem evidens) és teljesíthető elvárásokat támaszt. Ha módodban áll, ilyet válassz magadnak.
Ha jó a konzulens, megvan a probléma, adott a hipotézis, tudjuk, milyen módszertannal vizsgálódunk, akkor nem lehet baj a szakdolgozattal. Lehet, hogy érdemes először azt átgondolni, hogy mit, hol és hogyan tudsz megvizsgálni a szakdolgozatodhoz, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az eredeti kutatás elvégzéséhez. A problémát és a hipotézist érdemes már eleve úgy kiválasztani, hogy azokkal az adatokkal, amit be tudunk szerezni, meg lehessen válaszolni őket.
Nem lehet viszont eléggé hangsúlyozni valamit. A probléma lehet álprobléma is, a hipotézis lehet bántóan egyszerű és magától értetődő, az elmélet lehet a tankönyv szinte szó szerinti ismétlése, a saját eredményeket lehet egy az egyben hamisítani - ettől, ha ügyesen van megoldva, talán még egy szakdolgozat sem bukott meg, legfeljebb nem ötös lett, de még akár ötös is lehet. Ha azonban nincsen hipotézis (hipotézis csak akkor lehet, ha van probléma, azaz kérdés, amire a hipotézis választ ad), és nincsen valamilyen kutatás, akkor a sok munka kárba vész, a dolgozat nagy valószínűséggel nem fog sikerülni, a konzulens nem fogja elfogadni. Természetesen az a jobb megoldás, ha a probléma valóban érdekes és új, a hipotézis briliáns, a módszertan pedig kifogásolhatatlan és eredeti. (Bár a tapasztalatok szerint sok esetben praktikusabb a jól bevált téma és a nem túl meglepő eredmény.)

Remélem, a fentiek segítenek a dolgozat problémájának megoldásában. Ha bármi kérdésed merült fel a fentiek kapcsán, állok rendelkezésedre.

Főoldal
Milyen témákból
Milyen feltételekkel
Elérhetőségem
Kinek ajánlom
Magamról
szakdolgozat, házidolgozat szakdolgozat, házidolgozat
eXTReMe Tracker